bolgár

Български език

Anyanyelvi beszélők száma

kb. 7 millió anyanyelvi beszélő Bulgáriában, 10-12 millió az egész világon

Hivatalos nyelv a következő országokban:

Bulgária, Athosz-hegy (Görögország), EU

Kisebbségi nyelv a következő területeken:

Románia (bánsági változat), Szerbia, Szlovákia, Ukrajna, Magyarország

Nyelvi diaszpóra

Ausztrália, Albánia, Kanada, Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Görögország, Németország, Spanyolország, Olaszország, Törökország, Egyesült Királyság, Moldova, emigráns közösségek szerte a világon

Ábécé
cirill, 30 betű

Nyelvtani esetek
0

Nyelvkód
bg, bul

Nyelvi tipológia
flektáló , pro-drop (nem kell kitenni a névmási alanyt) , SVO

Nyelvcsalád
Indoeurópai, balti-szláv, szláv, délszláv

Nyelvjárások száma
kb. 70 nyelvjárás, amelyek két nagy csoportba oszthatók (keleti és nyugati)

Leghosszabb szó

Непротивоконституционствувателствувайте

Ne cselekedjenek alkotmányellenesen!

39 betű (nincsen benne hivatalos szótárakban)

Érdekes szó vagy mondat

За миг бях в чужд, скърцащ плюшен фотьойл.

Egy pillanatig egy furcsa, nyikorgó plüss fotelben voltam.

33 betűs pangramma - olyan mondat, amely tartalmazza az ábécé összes betűjét legalább egyszer

Нина рита тиранин.

Nina rugdossa a zsarnokot.

15 betűs palindrom - olyan kifejezés, amely visszafele olvasva ugyanaz

Történelem

Az óbolgár nyelv nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az írásbeliség elterjedhetett a többi szláv nyelv körében is. A nyelv első írott változatát Konstantin-Cirill és Metód alkották meg a 9. században, amelyet később irodalmi nyelvként használtak az egész szlávnyelvű világban.

860 előtt

Történelem előtti időszak: a szlávoknak a Kelet-Balkánra történő bevándorlásától Szent Cirill és Metód morva missziójáig
9-11. század

Óbolgár nyelv
12-15. század

Középbolgár nyelv
16. századtól

Mai bolgár nyelv

Írásrendszer és kiejtés

I. sz. 886-ban a Bolgár Birodalomban bevezették a glagolita ábécét, amelyet Szent Cirill és Metód dolgozott ki a 850-es években.

A glagolita ábécé helyét a későbbi századok során fokozatosan átvette a cirill ábécé, amelyet a 10. század elején alkottak meg. A 19. század elejétől a század közepéig számos cirill ábécé volt használatban a 28 betűstől egészen a 44 betűsig, míg végül az 1870-es években egy 32 betűt tartalmazó ábécé terjedt el. Ezt az ábécét használták egészen az 1945-ös helyesírási reformig, amikor kivették belőle a Ѣ, ѣ és a Ѫ, ѫ betűket, ezzel 30-ra csökkentve a betűk számát.

A bolgár szóhangsúly változó, és jelentésmegkülönböztető szerepe van:

въ̀лна
gyapjú
вълна̀
hullám
пáри
gőz
парѝ
pénz

Nyelvtan

A bolgár nyelvben két szám van: egyes és többes szám. Tőszámnevek és egyéb hasonló szavak, mint például a няколко (számos) után a hímnemű főnevek különleges –а/–я végű alakban állnak, amely a proto-szláv kettős számból ered: два/три стола (két/három szék) ellentétben a тези столове (ezek a székek) alakkal.

A bolgár nyelvben három nyelvtani nem létezik: hímnem, nőnem és semlegesnem. A főnevek neme nagyrészt kikövetkeztethető a végződésükből: a mássalhangzóra végződő főnevek általában hímneműek, az –а/–я végűek általában nőneműek, míg a –е, –о végűek majdnem mindig semlegesneműek.

Nyelvtani esetek csak a személyes névmásnál léteznek alanyeset, tárgyeset és részeshatározói eset formájában. A nyelvtani eset maradványa még megfigyelhető a hímnemű személyre irányuló kérdő névmás esetében кой ("ki"), valamint számos szólásban és kifejezésben. A megszólító alakok is használatban vannak, bár sok tulajdonnév esetében kerülik őket.

A határozottságot a főnév végén megjelenő határozott névelő jelöli. A melléknév+főnév szerkezetben csak a melléknév kap határozott névelői végződést. Az egyes számban négy alakja van a határozott névelőnek. A mássalhangzóra végződő hímnemű főnevek –ът/–ят végződést kapnak, ha ők a mondat alanyai, és –а/–я végződést minden más esetben. A mássalhangzóra végződő nőnemű főnevek, valamint az –а/–я végű főnevek (melyek nagy része szintén nőnemű) –та végződést kapnak. Az –е/–о végű főnevek –то végződést kapnak.

A többes számú határozott névelő minden főnév esetében –те, kivéve azokat, amelyeknek a többes számú alakja –а/–я végű. Ez utóbbiak –тa végződést kapnak.

Az igék jelentik a bolgár nyelvtan legbonyolultabb részét, főleg, ha a többi szláv nyelvhez viszonyítjuk őket. Szám, személy és néha nyelvtani nem alapján ragozódnak. Rendelkeznek lexikális aspektussal (perfektív vagy imperfektív), igenemmel, kilenc igeidővel, három igemóddal, négy evidenciális és hat nem-finit igealakkal. Az ige alanya kikövetkeztethető az igéből, ezért gyakran elhagyják. Mivel a mai bolgár nyelvben az igének nincsen főnévi igenévi alakja, ezért az ige szótári alakja a egyszerű jelen idejű, egyes szám első személyű igealak.

Nyelvjárások

Körülbelül 70 nyelvjárás létezik (közülük 40 Bulgáriában és 30 más országokban), két nagy csoportra oszthatóak (keletire és nyugatira) az alapján, hogy hogyan jelenik meg bennük az ószláv jat magánhangzó (Ѣ).

A nyugati ("kemény") nyelvjárásokban a korábbi jat hangot minden helyzetben "e"-nek ejtik, például: млеко (mlekò) – tej, хлеб (hleb) – kenyér.

A keleti ("lágy") nyelvjárásokban a korábbi jat hang "ja" és "e" között váltakozik: "ja"-nak ejtik akkor, ha hangsúlyos, és a következő szótagban nincs elöl képzett (magas) magánhangzó (e vagy i), például: мляко (mljàko), хляб (hljab), minden más esetben "e"-nek ejtik, például: млекар (mlekàr) – tejesember, хлебар (hlebàr) – pék.

Tematikus szavak

Mulatságos vagy furcsa hagyományos közmondások és szólások

Видяла жабата, че подковават вола, и тя вдигнала крак. A béka látta, hogy az ökröt patkolják, és ő is odatartotta a lábát. Sokkal nagyobbnak próbálja mutatni magát, mint amilyen a valóságban, és ezért nevetségessé válik.

Lingvopédia