lett

Latviešu valoda

Anyanyelvi beszélők száma

kb. 1,7 millió

Hivatalos nyelv a következő országokban:

Lett Köztársaság, EU

Nyelvi diaszpóra

Amerikai Egyesült Államok (100 000), Írország (50 000), Nagy-Britannia (40 000), Kanada (28 000), Brazília (25 000), Ausztrália (20 000), Oroszország (20 000), Új-Zéland (20 000), Litvánia, Észtország, Ukrajna, Belgium

Ábécé
33 betű

Nyelvtani esetek
7

Nyelvkód
lv, lav

Nyelvi tipológia
flektáló , SVO

Nyelvcsalád
indoeurópai, balti szláv ág, balti csoport, keletbalti alcsoport

Nyelvjárások száma
három nyelvjárás: lív, középső lett (amely az irodalmi nyelv alapja) és felső lett

Leghosszabb szó

pretpulksteņrādītājvirziens

az óra járásával ellentétes irányú mozgás

Érdekes szó vagy mondat

trīsšķautņains

háromoldalú

nagyon nehéz kimondani

ieeja

bejárat

bizonyos értelemben nem tartalmaz mássalhangzót

Történelem

A lett nyelv az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozó ma is létező két keletbalti nyelv egyike. A litván nyelvvel ellentétben a lett nyelv kevesebb ősi szóalakot őrzött meg.

A kutatások azt mutatják, hogy a balti nyelvek ága az i. e. 10. századra különvált a többi indoeurópai nyelvtől. A keletbalti nyelvek az i. sz. 5. század környékén váltak el a nyugatbalti (vagy egyszerűen csak balti) nyelvektől. A litván és a lett nyelv közötti különbség a 9. század után kezdett megjelenni, bár még sokáig egyazon nyelv két nyelvjárásának számítottak.

Nyelvtan

A mondatok szórendje szabad, attól a szótól függ, amelyik a legfontosabb információt hordozza a mondatban. Például a “víz van a pohárban” kifejezés így hangzik: Glāzē ir ūdens, “a víz a pohárban van” kifejezés pedig így: Ūdens ir glāzē. A lett nyelvben nincsenek névelők, de a melléknevek jelölik a határozottságot/határozatlanságot.

A lett főnevek rendelkeznek a nem, a szám és az eset nyelvtani kategóriájával.

	Hímnem			Nőnem
Egyes szám
Alanyeset	Draug-s barát	Vēj-š szél	Kuģ-is hajó	Liep-a hársfa	Pas-e útlevél
Birtokos eset	Draug-a	Vēj-a	Kuģ-a	Liep-as	Pas-es
Részeseset	Draug-am	Vēj-am	Kuģ-im	Liep-ai	Pas-ei
Tárgyeset	Draug-u	Vēj-u	Kuģ-i	Liep-u	Pas-i
Eszközeset	Draug-u	Vēj-u	Kuģ-i	Liep-u	Pas-i
Helyhatározó eset	Draug-ā	Vēj- ā	Kuģ-ī	Liep- ā	Pas-ē
Megszólító eset	Draug-s!	Vēj-š!	Kuģ-i!	Liep-a!
Többes szám
Alanyeset	Draug-i	Vēj-i	Kuģ-i	Liep-as	Pas-es
Birtokos eset	Draug-u	Vēj-u	Kuģ-u	Liep-u	Pas-u
Részeseset	Draug-iem	Vēj-iem	Kuģ-iem	Liep- ām	Pas-ēm
Tárgyeset	Draug-us	Vēj-us	Kuģ-us	Liep- as	Pas-es
Eszközeset	Draug-iem	Vēj-iem	Kuģ-iem	Liep- ām	Pas-ēm
Helyhatározó eset	Draug-os	Vēj-os	Kuģ-os	Liep- ās	Pas-ēs

A mellékneveket nem, szám és eset szerint ragozzák, és egyeztetik az őket kormányzó főnévvel.

A lett melléknevek különleges tulajdonsága, hogy teljes és rövid alakkal is rendelkeznek.

A lett igék kifejeznek igenemet (aktív/passzív), időt (múlt, jelen, jövő), módot, valamint szám és személy szerint ragozhatóak. Az igéknek rengeteg igenévi alakja is van.

Példák igenevekre:

ziedošs koks
virágzó fa
noziedējis koks
egy fa, amely lehullatta a virágait
lasāma grāmata
a könyv, amit épp olvasnak
izcepta maize
megsült kenyér
viņš iet domādams
gondolkodva megy

Írásrendszer és kiejtés

A modern lett ábécé 33 betűből áll.

A lett nyelvben a mássalhangzók lehetnek hosszúak vagy rövidek. Mind a rövid, mind pedig a hosszú hangok önálló hangnak számítanak, ezért szó- és szóalak-megkülönböztető szerepük lehet, például kazas – kecskék, kāzas – esküvő, kase – kassza, kasē – a kasszában. A hangsúlyos és a hangsúlytalan magánhangzókat egyformán ejtik. A hosszú magánhangzókat a modern lett nyelvben a betű feletti vízszintes vonallal jelölik: ā, ē, ī, ū.

Kettős magánhangzók: ai, ei, ui, o [uo], au, ie. A j félhangzó magánhangzót követve kettős magánhangzókat alkothat, például: klajš [klaiʃ] “meghiúsul”, zvejnieks [zveinieks] “halász”, šuj [ʃui] “varr”. A v mássalhangzó is alkothat kettős magánhangzókat, például: tev [teu] “neked”.

A Ļ ļ, Ņ ņ, Ķ ķ, Ģ ģ betűk négy lágy mássalhangzót jelölnek a lett nyelvben. Ha egy zöngés mássalhangzó közvetlenül egy zöngétlen előtt áll, akkor zöngétlenül ejtik. A -ds (gads = év) és -ts (lakats = zsebkendő) mássalhangzókból álló végződéseket általában [ts]-nek ejtik, a -žs (spožs = világos), és -šs (svešs = idegen) végződéseket pedig "s"-nek. A szóvégi zöngés mássalhangzókat mindig zöngésnek ejtik.

A lett nyelvben néhány kivételtől eltekintve mindig az első szótagra esik a hangsúly. Háromféle intonáció létezik: lapos (stieptā), ereszkedő (krītošā) és megtört (lauztā intonācija). Például: loks ([luõks], újhagyma), loks ([lùoks], íj), logs ([luôgs], ablak).

A lett mássalhangzók lehetnek zöngések vagy zöngétlenek, kemények vagy lágyak, valamint a képzésük helye és módja szerint is különbözhetnek egymástól.

Nyelvjárások

A lett nyelvben három fő nyelvjárás található:

Forrás: Wikimedia Commons

Szóbeli etikett

Az udvarias megszólításhoz a többes szám második személyű személyes névmást és igealakot használják: Jūs ("ti").

A hivatalos udvarias megszólítási forma az adott személy családneve birtokos esetben a kungs (úr) vagy a kundze (asszony) szavak egyikével társítva, például: Kļaviņa kungs, Liepas kundze. Ugyanezt a formulát használják vezető pozíciókban lévő személyek megszólítására, például: prezidenta kungs, ministres kundze.

Az egyes szám második személyű személyes névmást általában a szülők megszólítására használják. Falvakban néha még a többes szám második személyű névmást is használják erre a célra. A keresztneveket az informálisabb, a családneveket a formálisabb beszédhelyzetekben használják.

Érdekes módon a lett nyelvben nincsenek erősen trágár szavak. Aki káromkodni szeretne, az a lett pejoratív szavakat tudja felhasználni, mint például īkstoņa (“morgó”), illetve az orosz vagy az angol nyelv hatalmas készletéből tud meríteni.

Lingvopédia