török
Türk dili
Türk dili
több, mint 70 millió
Törökország, Ciprus
Macedónia, Románia, Bosznia-Hercegovina, Görögország, Irak, Koszovó
Németország, Franciaország, Hollandia, Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Szaúd-Arábia, Svájc, Ausztrália, Svédország, Oroszország, Dánia, Egyesült Királyság, Kanada, Belgium, Bulgária, Olaszország, Azerbajdzsán…
Egy népszerű török nézet szerint egy közös török nyelv van (Türkçe), amely több fő nyelvjárásra oszlik (lehçe), úgymint kazah törökre (Kazak Türkçesi), üzbég törökre (Özbek Türkçesi) és törökországi törökre (Türkiye Türkçesi). E szerint a nézőpont szerint - mellyel a legtöbb nyelvész nem ért egyet - a török (vagyis a közös török nyelv) a világ egyik legnépszerűbb nyelve, amelyet majdnem 200 millióan beszélnek.
A latin ábécét 1928-ban vezették be. A korábbi írásrendszerek, mint a rúnaábécé, illetve az ujgur vagy az arab írás nem feleltethetőek meg egy az egyben a modern török ábécének, amely 21 mássalhangzóból és 8 rövid magánhangzóból áll. Hosszú és kettős magánhangzók nincsenek. Atatürk nyelvi reformjának az volt a célja, hogy közelebb hozza egymáshoz az írást és a kiejtést: Benim adım Mustafa [benim adɯm Mustafa] (‘A nevem Mustafa’).
A török nyelv egyik legjellemzőbb sajátossága a magánhangzó-harmónia, amely az alábbi szembenállásokat foglalja magában:
Elölképzett | Hátulképzett | |||
---|---|---|---|---|
Ajakréses | Ajakkerekítéses | Ajakréses | Ajakkerekítéses | |
Felső nyelvállású -o | i | ü | ı | u |
Alsó nyelvállású -o | e | ö | a | o |
Például a görüşürüz kifejezés (viszlát, szó szerint: majd látjuk egymást) áll a gör- (lát) szótőből és három különálló toldalékból, melyek mindegyikének négy változata van: -ış/iş/uş/üş (kölcsönöcs) -ır/ir/ur/ür (aorisztikus) -ız/iz/uz/üz (többes szám első személy). A toldalékok magánhangzói a a szótő magánhangzója alapján változnak. Ugyanazt a toldaléksort különböző tövekhez adva más-más változatokat kapunk.
A török a legtöbb európai nyelvvel ellentétben agglutináló nyelv. Ez azt jelenti, hogy a toldalékok mindig ugyanahhoz a változatlan tőhöz járulnak. Minden toldaléknak saját nyelvtani jelentése van. Egy-egy szóhoz több toldalék is járulhat, ahogy az az alábbi példákból is látható:
A törökben nincsen nyelvtani nem, így a arkadaş (barát) szót lehet használni férfiakra és nőkre egyaránt. Nincs határozott névelő sem, de a bir (egy) számnév használható határozatlan névelőként is. A többes számot a -lar/ler toldakék jelzi (a magánhangzó-harmóniának megfelelően), például: evler (házak) and atlar (lovak). A törökben hat eset van: alanyeset, birtokos eset, részeshatározó eset, tárgyeset, helyhatározói eset, ablativus eset. A toldalék magánhangzóját a magánhangzó-harmónia határozza meg.
ház | ló | orvos | színész | |
Alanyeset | ev | at | doktor | aktör |
---|---|---|---|---|
Birtokos eset | evin | atın | doktorun | aktörün |
Részeseset | eve | ata | doktora | aktöre |
Tárgyeset | evi | atı | doktoru | aktörü |
Helyhatározó eset | evde | atta | doktorda | aktörde |
Határozói eset (ablatívusz) | evden | attan | doktordan | aktörden |
Az igealakok a szótő-aspektus/igeidő-személyrag sémát követik, például oyna-dı-m (játszottam). A tagadás kifejezése a -ma/me tagadó toldalék segítségével történik, mely az igető után következik, például: oyna-ma-dı-m (nem játszottam). Kérdéseket a mı/mi/mu/mü toldalékkak képezünk, például: oynadım mı? (játszottam?). A törökben öt igeidő van: jelen, jövő, aorisztikus, határozott múlt és a feltételezett múlt. Az utóbbit (amelyet függő múltnak is hívnak) olyan szituációk leírására használják, amelyeket mástól hallott a beszélő, vagyis amikor a beszélő nem tudja, hogy az adott állítás igaz vagy nem, például: Ali evlenmiş (Ali állítólag megházasodott).
Egyes szám | Többes szám | |||||
---|---|---|---|---|---|---|
1. személy | 2. személy | 3. személy | 1. személy | 2. személy | 3. személy | |
Jelen idő | yapıyorum | yapıyorsun | yapıyor | yapıyoruz | yapıyorsunuz | yapıyorlar |
Jövő idő | yapacağım | yapacaksın | yapacak | yapacağız | yapacaksınız | yapacaklar |
Aoristos | yaparım | yaparsın | yapar | yaparız | yaparsınız | yaparlar |
Határozott múlt | yaptım | yaptın | yaptı | yaptık | yaptınız | yaptılar |
Határozatlan múlt | yapmışım | yapmışsın | yapmış | yapmışız | yapmışsınız | yapmışlar |
A szókincs magját a nem változó tövek alkotják. A legősibb tövek általában egyszótagú, VC, CV, CVC vagy CVCC típusú tövek, Így a tövek száma korlátozott. Új szavak képzése a szótövek vagy a már létező szavak toldalékolásával történik.
A kettőzés egy nagyon elterjedt módja a szójelentés fokozásának. Számos típusa létezik:
A kettőzést a hangutánzásnál is alkalmazzák: çıtır çıtır (akkor használják, amikor valaki ropogós ételt eszik), şapır şapır (akkor használják, amikor valaki hangosan eszik vagy csókol). Használható tárgyak bizonyos vizuális tulajdonságaival kapcsolatban is: pırıl pırıl (fényes). Bár a fent említett szerkezetek nagyon népszerűek, a minták (a C csoport kivételével) kötöttek, és az új elemek létrehozása korlátozott.