finn
Suomen kieli
Suomen kieli
4 994 490, melyből 4 700 000 Finnországban él
Finnország, EU
Svédország, Karélia (Oroszországi Föderáció)
Svédország, Észtország, Norvégia, Amerikai Egyesült Államok, Oroszországi Föderáció, Kanada
A finn a finnugor nyelvek közé tartozik. A finnugor nyelvek a szamojéd nyelvekkel együtt alkotják az uráli nyelvcsaládot. Az 1. ábra az uráli nyelvcsalád történeti fejlődését szemlélteti.
Az uráli nyelvcsalád történeti fejlődése (forrás: http://www.regulytarsasag.hu/madartavlatbol, amely innen idéz: Csepregi Márta (szerk.): Finnugor Kalauz. Medicina Könyvkiadó Zrt., 2001.)
Sokan azt hiszik, hogy a finn és a vele rokon nyelvek a skandináv nyelvek közé tartoznak. Valójában a finn nyelv eredetét tekintve nem rokona sem a svéd, sem a norvég nyelvnek. Az egyetlen nagyobb európai nyelv, amelynek közös ősei vannak a finnel, az a magyar nyelv. Hogy valamelyest képet kapjunk arról, hogy ez a rokonság mennyire közeli, azt kell, hogy mondjuk, hogy a finn nyelv körülbelül annyira közeli rokona a magyarnak, mint az angol nyelv mondjuk az albánnak vagy az orosznak. A finn nyelv legközelebbi rokonai a többi balti finn nyelv: az észt, a karjalai, a vepsze, a livvi, az ingriai stb. A finn beszélők képesek megérteni a karjalait és bizonyos mértékben az észtet is. A finn nyelv az egyik legbefolyásosabb a finnugor nyelvek közül. Hivatalos nyelv Finnországban és az EU-ban, és majdnem 5 millió beszélővel rendelkezik. A közeli rokon nyelveinek többségét az Oroszországi Föderáció területén beszélik. Sok nyelv közülük a kihalás szélén áll. Az 1. táblázatban 15 rokon szót láthatunk a finnből és más finnugor nyelvekből.
Rokon szavak a finnugor nyelvcsaládban
fi | ee | ve | sa | ma | er | ud | ko | kp | ha | ma | hu | |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
szem | silmä | silm | sil’m | čalbmi | шинча | сельме | син | син | син | сэм | сам | szem |
nyelv | kieli | keel | kel' | giella | йылме | кель | кыл | кыв | кыв | ньалəм | нēлым | nyelv |
szív | sydän | süda | südäin | válbmu | шӱм | cедей | сюлэм | сьöлöм | сьöлöм | сăм | сым | szív |
vér | veri | veri | veri | varra | вӱр | вeрь | вир | вир | вир | ўр | кēлп | vér |
epe | sappi | sapp | sap | sáhppi | шекш | сэпе | сэп | сöп | сöп | сып | восьрам | epe |
jég | jää | jää | jä | jiekŋa | ий | эй | йö | йы | йи | йэк | яӈк | jég |
felhő | pilvi | pilv | pil’v | balva | пыл | пeль | пилем | кымöp | пив | пăлəӈ | тул | felhő |
folyó | joki | jõgi | jogi | johka | эҥep | ёв | шур | ю | ю | йŏхан | я | folyó |
fészek | pesä | pesa | peza | beassi | пыжаш | пизэ | kap | пoз | пoз | тыхəл | пити | fészek |
egy | yksi | üks | üks’ | okta | ик | вейке | одиг | öтік | öти | ит | акв | egy |
kettő | kaksi | kaks | kaks’ | guokte | кoк | кaвтo | кык | кык | кык | кăтəн | кит | kettő |
három | kolme | kolm | koume | golbma | кум | колмо | куинь | куим | куим | хулəм | хȳpӯм | három |
négy | neljä | neli | nel’ | njeallje | ныл | нилe | ньыль | нёль | нёль | ньăл | нилa | négy |
öt | viisi | viis | viž | vihtta | вич | вете | вить | вит | вит | вeт | ат | öt |
Három fő nyelvjáráscsoport különíthető el: az északi, a keleti és a nyugati nyelvjárások
Finn nyelvjárások
Forrás: Wikimedia Commons
A nyelvjárásokra való feloszthatóság szempontjából a finn nyelv élen jár a legtöbb európai nyelvhez viszonyítva. A finn nyelvjárások keleti és nyugati nyelvjárásokra oszthatók. A nyelvjárásbeli különbségek főként a fonetikát és a fonológiát érintik, de találhatunk néhány érdekes szókincsbeli eltérést is. Például a szaunázáshoz használt nyírfaágat nyugaton vihta-nak, míg az ország keleti és északi részein vasta-nak hívják.
A vasta és vihta szavak kiegészítő eloszlása
A finn nyelv a latin ábécé betűit használja három mellékjeles betűvel, az ä, ö és az å betűkkel kiegészítve. Az Ä és az ö elég gyakori, míg az å-t csak svéd jövevényszavakban használják, mint például a skål szóban ("egészségedre", koccintáskor). A finn nyelv különbséget tesz hosszú és rövid hangok között. Ez nagyon fontos, mert egy magánhangzó vagy egy mássalhangzó hosszában vétett hiba megváltoztathatja a szó jelentését. Például tisztában kell lennünk azzal, hogy a válságról (lama) vagy egy lámáról (laama) van-e épp szó. Az alábbi fonetikailag és írásképileg nagyon hasonló finn szópárok között jelentős jelentésbeli különbségek vannak:
A hangsúly a finn nyelvben mindig az első szótagra esik. A nyelv alapszabálya így hangzik: "úgy mondd, ahogy írod". Ha látunk egy finn szót leírva, jó eséllyel helyesen ki fogjuk tudni olvasni. Itt található egy online cikk a legszebb finn szavakról.
A finn agglutináló nyelv, amelyben minden egyes morféma (a legkisebb jelentéssel bíró egység) csak egy nyelvtani jelentést hordoz. A szavak megalkotása egy agglutináló nyelvben ahhoz hasonlítható, mint amikor gyöngyszemeket fűzünk fel egy zsinórra, szépen egymás után. A finn vaimollenikin szót a legtöbb nyelvre csak több különálló szó felhasználásával tudjuk lefordítani: "a feleségem számára is".
vaimo-lle-ni-kin
Az oldal elején lévő, általános információkról szóló részben szerepel a leghosszabb finn szó, a epäjärjestelmällistyttämättömyydelläänsäkäänköhän, amely nem összetett szó. Morfémákból épül fel az agglutináció szabályai alapján. Magának a szónak alig van értelme, körülbelül annyit jelent, hogy "még a szervezetlenségéből kifolyólag sem gondolnád".
További érdekesség a finn nyelvvel kapcsolatban a nyelvtani esetek száma. Attól függően, hogy melyik megközelítést fogadjuk el, a finn nyelvben 14-17 esetet tudunk megkülönböztetni. Közülük hat helyet jelöl: ezek (a magyarhoz hasonlóan) kifejezhetnek egy hely irányába történő mozgást, egy adott helyen való tartózkodást, illetve egy helytől való eltávolodást. Ha azt szeretnénk mondani, hogy a házban (talo) vagyunk, ezt a talossa szóalakkal tudjuk kifejezni, ahol a -ssa toldalék jelentése "-ban/-ben". A -sta toldalékot kell a szótőhöz toldanunk, ha a "-ból/-ből" viszonyt szeretnénk kifejezni, míg az -on toldalék a taloon szóban "-ba/-be" jelentésű. A finnben különbséget kell tenni belső és külső helyet jelölő esetek között. Ha nyílt térről van szó (mint például egy asztal vagy egy tető esetében), a fent említett három esetvégződéstől eltérő eseteket kell használni, mivel a finn nyelv nyelvtanilag különbséget tesz például a "-ba/-be" és a "-ra/-re" között. A Katto tetőt jelent finnül, a Katolle a tetőre való megérkezést írja le, míg a katolta a tetőtől való eltávolodást jelenti.
A finn helyhatározói esetek
A finn nyelv híres a hangutánzószó-készletéről. A finn nyelvben a hangok leírására használt szavak attól függően különböznek, hogy ki vagy mi adja ki ezeket a hangokat.
zúg, búg
sziszeg
zümmög
nyüszít