francia

La langue française

Anyanyelvi beszélők száma

77 millió anyanyelvi beszélő, valamint még ennél is sokkal többen beszélik második nyelvként (150-220 millió)

Hivatalos nyelv a következő országokban:

Franciaország, Belgium, Svájc, Monaco, Luxemburg, EU, Kanada, Haiti, Vanuatu és 21 afrikai ország

Kisebbségi nyelv a következő területeken:

Olaszország, USA

Nyelvi diaszpóra

Algéria, Argentína, Ausztrália, Kanada, Chile, Libanon, Mexikó, Marokkó, Új-Zéland, Tunézia, Uruguay

Ábécé
40 betű (26 latin + ékezetes betűk)

Nyelvtani esetek
0

Nyelvkód
fr, fra, fre

Nyelvi tipológia
flektáló , poliszintetikus tulajdonságok a beszélt nyelvben , SVO

Nyelvcsalád
Indoeurópai, újlatin

Nyelvjárások száma
Néhány Európában (Franciaországban, Svájcban, Belgiumban különböző változatok), néhány Kanadában és Louisianában, Afrikában, Új-Kaledónián...

Leghosszabb szó

anticonstitutionnellement

(25 betű) 'alkotmányellenes'

Érdekes szó vagy mondat

sans doute

A szavak azt jelentik, hogy "nélkül" és "kétség", de az egész kifejezés jelentése "valószínűleg", és nem "kétségkívül".

amour

A francia "szerelem" szó egyes számban hímnemű, többes számban pedig nőnemű.

Bevezetés

A 29 ország, ahol a franciát beszélik, alkotja Frankofóniát. A franciának több változata van Európában, Afrikában, Kanadában, az Egyesült Államokban és Ázsiában. Európában a svájci és a belga változatok különböznek a franciaországi normától.

Afrikában van a legtöbb anyanyelvi és másodnyelvi beszélője a franciának (kb. 115 millió 31 afrikai országban). Ezek az országok, korábban a francia gyarmatbirodalom részei (Szenegál, Algéria, Gabon, Tunézia, Mauritánia, Elefántcsontpart stb.) gyakran a franciát használják az önállóságuk megszerzése után is, mintegy kompromisszumként a helyi nyelvek között.

Több kreol nyelv, mint pl. a haiti kreol, szókincsét tekintve, a francián alapul.

Több nemzetközi szervezet, mint pl. az ENSZ, a WTO, a NATO, az Európa Tanács, a Vöröskereszt - hivatalos nyelvként használja a franciát, akárcsak a Vatikán. Az Alliance Française-nek pedig az a küldetése, hogy a francia nyelvet és kultúrát terjessze a világban.

A térkép Franciaország nyelveit és nyelvjárásait, valamint a határterületeket mutatja.

Forrás: Wikimedia Commons

Történelem

A francia mint újlatin nyelv a vulgáris latinból nőtt ki, magán viseli a Galliában (ma Észak-Franciaország) beszélt kelta nyelv hatását. Az okcitán (hagyományosan a provanszál) nyelvet az ország déli részén beszélték.

9 – 13. század
ófrancia

A legrégebbi szöveg a strasbourgi eskü (Serments de Strasbourg 842).
14 – 15. század
középfrancia
16 – 17. század
klasszikus francia

I. Ferenc tette a francia nyelvet az állam hivatalos nyelvévé, 1539-ben, helyettesítve a latint. Így más nyelvekkel nem törődtek, illetve elnyomták őket.
a 17. századtól
modern francia

XIV. Lajos uralkodása alatt (17. sz.) vált a francia nemzetközi nyelvvé Európában. A diplomácia legfontosabb nyelve volt a 17. századtól a 20. sz. közepéig, amikor is az angol átvette a nemzetközi nyelv szerepét.

Írásrendszer és kiejtés

A franciát a 26 latin betű, valamint 14 ékezetes betű (à â ç é è ê ë î ï ô ù û ü ÿ) és 2 ligatúra (æ, œ) segítségével lehet írni.

A hangok kiejtése izomfeszültséggel történik. Gyakran a szó utolsó betűje néma. Nincs h hang, így a szóeleji h-t nem ejtik: hôtel [otel] (hotel). Jellegzetes az uvuláris r a franciára.

A helyesírás elég bonyolult, mivel sokkal több van leírva, mint amennyit kiejtenek. Az igeragozás alapvetően az írásban látszik, hisz a 6 jelen idejű alakból a kiejtésben csak hármat lehet megkülönböztetni. A ragozási táblázat első ragozásában a jelen idő egyes számú alakjainak és a többes szám 3. személyű alaknak ugyanaz a kiejtése.

A valódi francia beszéd bonyolultabb, mint azt a nyelvtanuló feltételezi, mivel bizonyos magánhangzók kiesnek és gyakran több szó egybe olvad.

Je ne le sais pas (Nem tudom.)

Magánhangzók

A sztenderd franciának 13 orális és 4 nazális magánhangzója van. Az úgynevezett /ə/, amelynek kiejtése az œ-éhez hasonlít, gyakran kiesik (e muet). Általában nem ejtik a szavak végén, mint porte, de a versekben kiejthető..

Betű	Példa	Fordítás
a à	patte, là	mancs, ott
a â	image, pâté	kép, pástétom
ai, ei, è	chère, neige, faire	kedves, hó, csinál
ê	rêve	álom
é	été	nyár
i	livre	könyv
œ, eu	œil, jeune	szem, fiatal
eu, eû	peu, jeûne	kevés, böjt
e [ə]	je	én
o, au, eau	mot, peau, beau	szó, bőr, szép
o	mort	halál
ou	sous	alatt
u	but	cél
Az a, o, u és i magánhangzókat nazálisan ejtik, ha n követi őket.
an	dans	-ban
on	mon	"enyém"
un	brun	barna
in	vin	bor

A franciában vannak kettőshangzók is: oui (igen), huit (nyolc), roi (király), louer (bérel), ciel (ég).

Mássalhangzók

Betű	Példa	Fordítás
b	beau	szép
c, s, ç	cent, sous, ça	száz, alatt, ez
c, k, q	cause, kilo, cinq	ok, kiló, öt
ch	chaise	szék
d	dans	-ban
f, ph	fée, photo	tündér, fotó
g, j	gens, journal	emberek, újság
g	garde	őr
l	lait	tej
m	mère	anya
n	non	nem
gn	campagne	kampány
p	porte	ajtó
r	rose	rózsa
t	triste	szomorú
v	ville	város
x	expansion	terjeszkedés
z	gazette	újság

A francia hangsúly az utolsó szótagra esik, de az együtt kiejtett szavak egy ritmikai egységet alkotnak (mint például a un petit enfant = 'egy kis gyermek') és csak egy hangsúlyuk van. Azok a mássalhangzók, melyeket alapesetben nem ejtenek, ha magánhangzó követi őket, sokszor kimondásra kerülnek (a petit szóvégi t-jéről van szó a fenti példában). Ezt úgy hívják, hogy liaison.

Nyelvtan

A francia elvesztette a latin bonyolult ige- és főnévragozási rendszerét. A többes szám jele ugyan megjelenik a főneveknél és mellékneveknél írásban, de leggyakrabban néma. A szórend és a prepozíciók szolgálnak a szintaktikai viszonyok kifejezésére. Az igeidőket és módokat segédigék fejezik ki.

A franciában két nyelvtani nem van (a hímnemű névelő le és a nőnemű la), a melléknév, mely általában (kevés rövid köznapi kivételével) követi a főnevet, és egyezik vele nemben és számban.

Egyes szám

le livre vert
a zöld könyv
la fleur verte
a zöld virág

Többes szám

les livres verts
a zöld könyvek
les fleurs vertes
a zöld virágok

Ezek közül a különböző alakok közül csak a névelőt ejtik másképpen az egyes és többes számban.

Néhány melléknévnek különböző jelentése lehet a szerint, hogy a főnév előtt vagy utána található.

ta chambre propre
a tiszta szobád
ta propre chambre
a saját szobád

Az igéknek 3 ragozási csoportja van a szerint, hogy milyen a főnévi igenév végződése (-er, -ir, -re)..

Jelen idő kijelentő mód
	parler beszél	finir finn	mettre tesz
Egyes szám
1. személy	je parle	je finis	je mets
2. személy	tu parles	tu finis	tu mets
3. személy	il parle	elle finit	il met
Többes szám
1. személy	nous parlons	nous finissons	nous mettons
2. személy	vous parlez	vous finissez	vous mettez
3. személy	ils parlent	elles finissent	ils mettent
Folyamatos múlt idő
Egyes szám
1. személy	je parlais	je finissais	je mettais
2. személy	tu parlais	tu finissais	tu mettais
3. személy	il parlait	elle finissait	il mettait
Többes szám
1. személy	nous parlions	nous finissions	nous mettions
2. személy	vous parliez	vous finissiez	vous mettiez
3. személy	ils parlaient	elles finissaient	ils mettaient
Befejezett jelen
Egyes szám
1. személy	j’ai parlé	j’ai fini	j’ai mis
2. személy	tu as parlé	tu as fini	tu as mis
3. személy	il a parlé	elle a fini	il a mis
Többes szám
1. személy	nous avons parlé	nous avons fini	nous avons mis
2. személy	vous avez parlé	vous avez fini	vous avez mis
3. személy	ils ont parlé	elles ont fini	ils ont mis
Jövő idő
Egyes szám
1. személy	je parlerai	je finirai	je mettrai
2. személy	tu parleras	tu finiras	tu mettras
3. személy	il parlera	elle finira	il mettra
Többes szám
1. személy	nous parlerons	nous finirons	nous mettrons
2. személy	vous parlerez	vous finirez	vous mettrez
3. személy	ils parleront	elles finiront	ils mettront
Jelen idő feltételes mód
Egyes szám
1. személy	je parlerais	je finirais	je mettrais
2. személy	tu parlerais	tu finirais	tu mettrais
3. személy	il parlerait	elle finirait	il mettrait
Többes szám
1. személy	nous parlerions	nous finirions	nous mettrions
2. személy	vous parleriez	vous finiriez	vous mettriez
3. személy	ils parleraient	elles finiraient	ils mettraient
Felszólító mód
Egyes szám
1. személy
2. személy	parle	finis	mets
3. személy
Többes szám
1. személy	parlons	finissons	mettons
2. személy	parlez	finissez	mettez
3. személy

Szóképzés és lexikon

A franciában nincsenek összetett szavak, kifejezéseket használnak mint:

machine à laver
mosógép
prise de sang
vérvétel

A számok a régi kelta húszas számrendszerre alapulnak. Ezért 80 quatre-vingts (négyszer húsz) és 95 quatre-vingt-quinze (négyszer húsz tizenöt). Néhány változat mint a belga és a svájci már a tízes számrendszert használja, így 95 nonante-cinq.

Lingvopédia

francia

Anyanyelvi beszélők száma

Hivatalos nyelv a következő országokban:

Kisebbségi nyelv a következő területeken:

Nyelvi diaszpóra

Leghosszabb szó

Érdekes szó vagy mondat

Bevezetés

Történelem

9 – 13. század

ófrancia

14 – 15. század

középfrancia

16 – 17. század

klasszikus francia

a 17. századtól

modern francia

Írásrendszer és kiejtés

Magánhangzók

Mássalhangzók

Nyelvtan

Szóképzés és lexikon

Tematikus szavak

Mulatságos vagy furcsa hagyományos közmondások és szólások