holland
Nederlands, Vlaams
Nederlands, Vlaams
21 millió (és 5-6 millió afrikaans)
Hollandia, Belgium, Suriname, Aruba, Curaçao, Sint Maarten, EU, Dél-amerikai Nemzetek Uniója, nem hivatalosan a Karib-tengeri Közösségben is használják
Franciaország (20-40 ezer), Németország (Kleve, Ostbergisch)
Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland
A holland egy többközpontú nyelv, amely a különböző területeken eltérően fejlődött. Az északi variánsa (a németalföldi) a domináns, és a tendencia afelé mutat, hogy a többi variáns próbál kisebb-nagyobb mértékben közeledni hozzá.
Afrikaans – egy nagyon közeli rokon nyelv
Az afrikaans az egyetlen, még mindig széles körben beszélt holland alapú kreol nyelv, amely a Dél-afrikai Köztársaság 11 hivatalos nyelvének egyike. Egyike azon kevés kreol nyelvnek is, amelyek irodalmi nyelvvé váltak, és elérték a standard nyelv státuszát. Az afrikaans és a holland nyelvre jellemző a nagyfokú kölcsönös érthetőség, de egyértelműen két külön nyelvről van szó.
alig dokumentált
sok dokumentum és néhány irodalmi mű
irodalom és tudomány
Bibliafordítás (Statenbijbel), S. Stevin létrehozza a tudományos szakszókincset, a holland kultúra aranykora
Genti kongresszus
Az első egységes helyesírás
Marchant helyesírási reformja - az esetvégződések eltörlése
A helyesírás módosítása és alternatív ("fehér") írásmód
Nem könnyű megállapítani, hogy hány betű is van a holland ábécében. A legfontosabb helyesírási kézikönyvekben nem is szerepel a betűk listája. A leggyakoribb a 26 betűből álló lista, bár a q-t, az x-et és az y-t csak jövevényszavakban használják. Abban sincs egyetértés, hogy az "IJ, ij" betűcsoport (mint például az IJsland - Izland szóban) külön betűnek számít-e. A holland nyelv rengeteg, kb. 15 darab mellékjeles betűt is használ (lásd a lenti ábrát), amelyek szintén nem számítanak önálló betűknek. A jó holland helyesírónak jól kell tudnia angolul is, mivel sok szó esetében nincs más alternatíva a jövevényszavakra, mint például a baby, a privacy és az ezekhez hasonló szavak esetében. A holland helyesírás egyik különlegessége a “ ‘s- “ betűkombináció — ‘s-Gravenhage, ‘s-Hertogenbosch – amely csak a hollandban fordul elő.
A holland nyelvben kb. 40 hang (fonéma) van: 24 mássalhangzó és 16 magánhangzó, a 4 kettős magánhangzót is beleszámítva. A hosszú és a rövid magánhangzók közti különbségtétel nagyon fontos. A Guinness Rekordok Könyve szerint a weert nevű holland nyelvjárásban található a legnagyobb magánhangzókészlet a világon.
A legnehezebb hang a nem anyanyelvi beszélők számára az ui kettős magánhangzó ([œy], “hagyma”), valamint az f és a v hangok közti különbségtétel. (Az utóbbi a holland nyelv jellegzetessége. A problémát az okozza, hogy a fő különbség nem a hangszalagok rezgésében van, hanem a két hang egymáshoz viszonyított hosszában.) A h hangnak is számos változata van (g, ch, [ɣ], [x] és h – chaos, lach, hoog).
A holland nyelv szókincse nagyrészt germán eredetű, de rengeteg latin, német, francia és angol jövevényszó is bekerült a nyelvbe. A szavak átvételének időpontja és mennyisége is többé-kevésbé a fenti sorrendet követi. Azonban a holland nyelv gazdag kifejezőereje nem a szavakban rejlik, hanem a rengeteg képszerű és meglepő szólásban, metaforában és szófordulatban, amelyek egyfajta képi dimenziót kölcsönöznek a nyelvnek. Ezt beeldspraak-nak (képi beszédnek) hívják és az elbeszélés minden formájában előszeretettel alkalmazzák. Ezeket a kifejezéseket általában nem nagyon lehet más nyelvekre lefordítani.
A hollandok többek között híresek arról, hogy nagyon szeretnek korcsolyázni. Rengeteg lefordíthatatlan szavuk van ezen a területen, és ezek közül sok fríz eredetű. Az egyik példa a klunen szó, amely azt jelenti, hogy "korcsolyával menni két jéggel borított terület között elhelyezkedő földdarabon". A Koek-en-zopie korcsolyázás közben elfogyasztott süteményt és forró italt, vagy az ezeket árusító üzletet jelenti. Sok lefordíthatatlan kifejezés a vízzel, csatornákkal, gátakkal, tavakkal stb. kapcsolatos, mivel a víz a mindent meghatározó tényező ennek a tengerszint alatt élő nemzetnek az életében. Néhány ezek közül a szavak közül más nyelvekbe is átkerült, ezek közé tartozik például a boulevard (eredetileg: bolwerk - “bástya”, “védőbástya”, “barikád”, “egy erőd előtt álló védelmi szerkezet”), a manöken (flamand eredetű: mannekke - “fiú, ifjú, fiatalember, kisfiú, srác”), és a boss szó (eredetileg: baas). Számos tengerrel és tengerészettel kapcsolatos kifejezés került át a hollandból az angol és az orosz nyelvbe, például a skorbut betegség elnevezése: “scurvy”, “scorbutus” (eredetileg: scheerbuik – sérült has). És természetesen mindenki ismeri a polder, és a tulipán szavakat.