Vissza a tartalomjegyzékhez

holland

Nederlands, Vlaams

Anyanyelvi beszélők száma

21 millió (és 5-6 millió afrikaans)

Hivatalos nyelv a következő országokban:

Hollandia, Belgium, Suriname, Aruba, Curaçao, Sint Maarten, EU, Dél-amerikai Nemzetek Uniója, nem hivatalosan a Karib-tengeri Közösségben is használják

Kisebbségi nyelv a következő területeken:

Franciaország (20-40 ezer), Németország (Kleve, Ostbergisch)

Nyelvi diaszpóra

Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland

Ábécé
26 + IJ
Nyelvtani esetek
0
Nyelvkód
nl, nld, dut
Nyelvi tipológia
mérsékelten flektáló , összetétel , SOV /V2
Nyelvcsalád
Indoeurópai, nyugati germán, alsófrank - köztes pozíció az angol és a német között
Nyelvjárások száma
Három fő csoport: 1. (alsó)frank 2. limburgi 3. (alsó)szász [nyugati alnémet]

Leghosszabb szó

fejlesztési együttműködés szervezetei
többszörös személyiségzavarok
a hosszú szavaktól való félelem

Érdekes szó vagy mondat

csak magánhangzók [az n-t nem ejtik]
tripla e betűt tartalmazó szavak
a legrövidebb helységnév

Bevezetés

A holland egy többközpontú nyelv, amely a különböző területeken eltérően fejlődött. Az északi variánsa (a németalföldi) a domináns, és a tendencia afelé mutat, hogy a többi variáns próbál kisebb-nagyobb mértékben közeledni hozzá.

Afrikaans – egy nagyon közeli rokon nyelv

Az afrikaans az egyetlen, még mindig széles körben beszélt holland alapú kreol nyelv, amely a Dél-afrikai Köztársaság 11 hivatalos nyelvének egyike. Egyike azon kevés kreol nyelvnek is, amelyek irodalmi nyelvvé váltak, és elérték a standard nyelv státuszát. Az afrikaans és a holland nyelvre jellemző a nagyfokú kölcsönös érthetőség, de egyértelműen két külön nyelvről van szó.

Történelem

  • < 1150

    Óalsófrank

    alig dokumentált

  • 1150 – 1550

    Középholland

    sok dokumentum és néhány irodalmi mű

  • 12. század

    H. Van Veldeke, középkori költő

  • 1550 - 1849

    Korai modern holland

    irodalom és tudomány

  • 1637

    Bibliafordítás (Statenbijbel), S. Stevin létrehozza a tudományos szakszókincset, a holland kultúra aranykora

  • > 1849

    Modern holland

  • 1849

    Genti kongresszus

  • 1863

    Az első egységes helyesírás

  • 1882

    Van Dale – a világ legnagyobb szótára

  • 1934

    Marchant helyesírási reformja - az esetvégződések eltörlése

  • 2006

    A helyesírás módosítása és alternatív ("fehér") írásmód

Írásrendszer és kiejtés

Nem könnyű megállapítani, hogy hány betű is van a holland ábécében. A legfontosabb helyesírási kézikönyvekben nem is szerepel a betűk listája. A leggyakoribb a 26 betűből álló lista, bár a q-t, az x-et és az y-t csak jövevényszavakban használják. Abban sincs egyetértés, hogy az "IJ, ij" betűcsoport (mint például az IJsland - Izland szóban) külön betűnek számít-e. A holland nyelv rengeteg, kb. 15 darab mellékjeles betűt is használ (lásd a lenti ábrát), amelyek szintén nem számítanak önálló betűknek. A jó holland helyesírónak jól kell tudnia angolul is, mivel sok szó esetében nincs más alternatíva a jövevényszavakra, mint például a baby, a privacy és az ezekhez hasonló szavak esetében. A holland helyesírás egyik különlegessége a “ ‘s- “ betűkombináció — ‘s-Gravenhage, ‘s-Hertogenbosch – amely csak a hollandban fordul elő.

  • â
  • a
  • à
  • á
  • b
  • c
  • d
  • è
  • ë
  • é
  • ê
  • e
  • f
  • g
  • h
  • í
  • i
  • ï
  • j
  • k
  • l
  • m
  • n
  • ö
  • ó
  • o
  • p
  • q
  • r
  • s
  • t
  • ü
  • u
  • v
  • w
  • x
  • y
  • z

A holland nyelvben kb. 40 hang (fonéma) van: 24 mássalhangzó és 16 magánhangzó, a 4 kettős magánhangzót is beleszámítva. A hosszú és a rövid magánhangzók közti különbségtétel nagyon fontos. A Guinness Rekordok Könyve szerint a weert nevű holland nyelvjárásban található a legnagyobb magánhangzókészlet a világon.

A legnehezebb hang a nem anyanyelvi beszélők számára az ui kettős magánhangzó ([œy], “hagyma”), valamint az f és a v hangok közti különbségtétel. (Az utóbbi a holland nyelv jellegzetessége. A problémát az okozza, hogy a fő különbség nem a hangszalagok rezgésében van, hanem a két hang egymáshoz viszonyított hosszában.) A h hangnak is számos változata van (g, ch, [ɣ], [x] és h – chaos, lach, hoog).

Szóképzés és lexikon

A holland nyelv szókincse nagyrészt germán eredetű, de rengeteg latin, német, francia és angol jövevényszó is bekerült a nyelvbe. A szavak átvételének időpontja és mennyisége is többé-kevésbé a fenti sorrendet követi. Azonban a holland nyelv gazdag kifejezőereje nem a szavakban rejlik, hanem a rengeteg képszerű és meglepő szólásban, metaforában és szófordulatban, amelyek egyfajta képi dimenziót kölcsönöznek a nyelvnek. Ezt beeldspraak-nak (képi beszédnek) hívják és az elbeszélés minden formájában előszeretettel alkalmazzák. Ezeket a kifejezéseket általában nem nagyon lehet más nyelvekre lefordítani.

A hollandok többek között híresek arról, hogy nagyon szeretnek korcsolyázni. Rengeteg lefordíthatatlan szavuk van ezen a területen, és ezek közül sok fríz eredetű. Az egyik példa a klunen szó, amely azt jelenti, hogy "korcsolyával menni két jéggel borított terület között elhelyezkedő földdarabon". A Koek-en-zopie korcsolyázás közben elfogyasztott süteményt és forró italt, vagy az ezeket árusító üzletet jelenti. Sok lefordíthatatlan kifejezés a vízzel, csatornákkal, gátakkal, tavakkal stb. kapcsolatos, mivel a víz a mindent meghatározó tényező ennek a tengerszint alatt élő nemzetnek az életében. Néhány ezek közül a szavak közül más nyelvekbe is átkerült, ezek közé tartozik például a boulevard (eredetileg: bolwerk - “bástya”, “védőbástya”, “barikád”, “egy erőd előtt álló védelmi szerkezet”), a manöken (flamand eredetű: mannekke - “fiú, ifjú, fiatalember, kisfiú, srác”), és a boss szó (eredetileg: baas). Számos tengerrel és tengerészettel kapcsolatos kifejezés került át a hollandból az angol és az orosz nyelvbe, például a skorbut betegség elnevezése: “scurvy”, “scorbutus” (eredetileg: scheerbuik – sérült has). És természetesen mindenki ismeri a polder, és a tulipán szavakat.

  • ja
    igen
  • nee
    nem
  • man
    férfi
  • dank (u)
    köszönöm
  • taal
    nyelv

Tematikus szavak

Mulatságos vagy furcsa hagyományos közmondások és szólások

Vissza az elejére